Radieszt�zia:

                  f�ldsug�rz�s

                                              F�ldsug�rz�s a f�ld belsej�b�l a kozmosz fel� ir�nyul� sug�rz�s, ami hat�ssal van minden �l�l�nyre. Ezek a sugarak �thatolnak mindenen, legyen az k�, beton, stb. Ez�rt, ha fekhely�nk ilyen sug�rz�sban van, az a legbiztons�gosabb, ha elfeksz�nk arr�l a helyr�l. Ez�rt van az, hogy egy kisgyermek az �gynak nem abban a szeglet�ben �bred, mint ahov� lefektette az anyuk�ja. Javaslom a sz�l�knek, hogy ilyen esetben a gyerek �gy�t helyezz�k m�shov�, ha a gyermek�knek j�t akarnak. Ugyanakkor j� tan�csk�nt tudom elmondani, ha valaki megbetegedett, k�rh�zba ker�lt, esetleg m�t�tt�k is, haza�rkez�sekor ne fek�dj�n a r�gi hely�re, mert val�sz�n�, hogy ott szerezte a betegs�g�t.

Sz�lni kell arr�l is, hogy ezekre a sug�rz�sokra nem egyform�n reag�l minden ember, hiszen nem vagyunk egyform�k. Olyan ez, mint a doh�nyz�s, van olyan ember, aki akt�v doh�nyosk�nt  90 �vesen a m�ja viszi el, egy m�sikat, aki nem doh�nyzott, 50 �vesen t�d�r�kban hal meg.

          �rdekess�gek:

    - ha egy barackf�t v�z�r f�l� �ltet�nk, nem fog teremni.

    - a vill�m sosem csap olyan f�ba, amin a g�lya f�szkel, mert � nem rak f�szket a v�z�rben.

    - az erd�ben s�t�l� szarvas, ha v�z�rhez k�zeledik, �tugorja azt, bele sem l�p.

    - a m�hek a k�ros sug�rz�sban t�bb m�zet termelnek.

  A le�rtakb�l meg�llap�that�, hogy az �llatok �szt�n�sen bele sem l�pnek a sz�mukra k�ros sug�rz�sba, m�g az ember tudatosan vagy tudatlanul ak�r �vtizedeken �t is k�pes ilyen helyen fek�dni.

       Mi a baj ezzel?

   Nappal az ember dolgozik, energetikailag �s fizik�lisan is lemer�l, mint egy akkumul�tor. Az �jszakai alv�s c�lja, hogy �jrat�lt�dj�n az akkumul�torunk, ez�ltal pihenten, fitten �bredj�nk, hogy megfelelhess�nk a napi feladatoknak. J� esetben ez �gy is t�rt�nik. De ha k�ros sug�rz�sban feksz�nk, mi t�rt�nik vel�nk?

  - energetikailag nem t�lt�d�nk, hanem tov�bb mer�l�nk.

  - reggel f�radtan �bred�nk, esetleg f�jdalommal.

  - iz�leteink begyulladnak, elkezd�dik a mozg�skorl�tozotts�g.

  - id�vel megbetegsz�nk, gy�gyul�s addig nem lesz, am�g a vesz�lyes z�n�ban feksz�nk.

     Gondolom, hogy a le�rtakb�l  k�vetkeztetni lehet arra, hogy milyen �sszef�gg�s van a csontkov�csol�s �s a sz�munkra k�ros sug�rz�s k�z�tt. Ha a kedves olvas� megfejtette ezt a k�rd�st, akkor a legjobb �ton halad. R�j�tt arra, hogy betegs�geink nagy r�sz�t, a mozg�skorl�tozotts�got is bele�rtve, a k�ros sug�rz�sban t�lt�tt �veknek "k�sz�nheti."

  Mindezen meg�llap�t�s akkor lesz hiteles, ha azt is hozz�teszem, hogy a betegs�geknek �s mozg�skorl�tozotts�gnak a fentieken  t�l m�g sok egy�b oka, �sszetev�je van. De ha ezekb�l az okokb�l egyet megsz�ntet�nk, pl. j� helyen feksz�nk, akkor m�r sokat tett�nk saj�t eg�szs�g�nk meg�v�s��rt, javul�s��rt.

   Befejez�s�l csak megeml�tem azokat a k�ros sug�rz�sokat, melyek minden�tt jelen vannak: v�z�r, Hartmann, elektrom�gneses / elektroszmog /

         Mott�:  a legjobb p�rn�d a j� lelkiismereted.